Beszélgettünk válogatott játékosunkkal, Vida Mátéval. Karrierje elején még kacérkodott a tenisszel, de végül a labdarúgás mellett maradt, a szurkolók nagy örömére. 

Szia Máté! Mit szólsz az idei Australian Openhez, Te mint nagy teniszező?
Nem szeretem az olyan tornákat, ahol az esélyesek már az elején kiesnek. Akkor nincs kiért vagy miért szurkolni. –mondta a háromszoros válogatott játékosunk. Roger győzelmének nagyon örülk, de igazából Djokovics szimpatizáns vagyok.
Mi a legnagyobb meglepetés, hogy látod? Roger Federer hat év után nyert ismét Melbournben vagy a csapatod, a Vasas őszi szezonja?
Roger Federer sok Grand Slamet nyert már, tehát egyértelműen a Vasas esetleges bajnoki címe lenne a nagyobb meglepetés.

Annak idején volt realitása, hogy teniszező legyél? Ha jól tudjuk, akkor ez a lehetőség is adott volt Neked…
Soltvadkerten a szüleimmel abban az utcában laktunk, amelyikben Szávay Ágnes – ő ugyebár a Vasas korábbi top harmincas női játékosa. Innen is a kapcsolat, és fiatalon nagyon sokat teniszeztem, jártam edzésekre. Tizennégy évesen valóban volt is lehetőségem választani a két sportág között, ugyanis hívtak Pestre teniszezni, de a labdarúgás mellett döntöttem, és ma már úgy gondolom, hogy jól.

Nemrég került sor szerződéshosszabbításra a Vasassal. Így szeretném megkérdezni, hogy egy erősebben jegyzett bajnokságban is kipróbálnád Magad a jövőben?
Fél évig egészen biztos, hogy az angyalföldi csapat játékosa maradok. Új kontraktusom 2019. június 30-ig szól. Ha távozom, akkor csak olyan klubhoz megyek, amelyben reális esélye van az állandó játéklehetőségnek. Például egy lengyel vagy osztrák csapat jó lehetőség lenne. Nem érzem, hogy nyomás lenne rajtam, hogy ilyen fiatalon válogatott labdarúgó vagyok, bár kétségtelen, hogy sokkal többet vár el mindenki tőlem, de ez teljesen normális. Halkan jegyezem meg, hogy én is! Az a lényeg, hogy egészséges legyek. Most úgyis fáj a térdem, ezért kellett kihagynom a felkészülési meccseket, a lipóti edzőtáborba sem utaztam el. Szerencsére úgy néz ki, nincs nagyobb baj, törés vagy szakadás. Gyulladás a baj forrása, viszont nagyon rosszul viselem, hogy több mint egy hete nem futballozhatok, mert sohasem voltam még sérült.

A válogatott mellett Bernd Storck-kal, a klubodban Michael Oenning-gel dolgozol. Miben más a német szakember a hazai edzőkhöz képest?
Akadémista koromtól kezdve nagyon jó edzőim voltak, míg felnőtt játékosként még nem dolgoztam sok szakemberrel, ezért nem alkotnék véleményt. Nem szeretnék olyan összehasonlítást tenni, hogy a külföldi vagy a magyar trénerek-e a jobbak, mert nálunk is vannak jó szakemberek. Amit a Vasasnál vagy a válogatottnál tapasztaltam, a németek sokkal jobban belemerülnek a részletekbe, annyira, hogy adott pillanatban az sem mindegy, jobb vagy bal lábra passzolsz-e.

A válogatottnál Bernd Storck egyénileg is sokat foglalkozik a fiatalokkal, próbálja fejleszteni őket.

A vasasnál Michael Oenning, a válogatottnál Bernd Storck valóban külön-külön mindenkinek részletekbe menően elmagyarázza, mit vár a pályán a helyezkedések terén, kinek milyen feladatai vannak védekezésben, a támadásban. Minden megtervezett , éppen azért, hogy ne véletlenszerűen alakuljanak a mérkőzések. Az sem volt véletlen, hogy a válogatott kijutott az EB-re, az is tervszerű munka eredménye volt. Húszévesen tanulási szakaszban vagyok, időre van szükségem, de szeretnék ott lenni a válogatottban, mert rengeteget lehet fejlődni. Fizikumban, erőben és gyorsaságban is látok még előrelépési lehetőséget.

Ha csak a rövid távú célokat nézzük: tavasszal meglesz a bajnoki cím Máté?
Úgy mondanám, hogy ott szeretnénk lenni az elején. Célként ugyanis nincs meghatározva, de a jól sikerült ősz után azért jó lenne dobogós helyen végezni.
 

Vissza a listához